Tegnapelőtt éjszaka egy furi hangot hallottunk a tetőről. Olyan volt mintha valami legurult volna. Utána csend lett, így vissza is aludtunk, nem foglalkoztunk vele. Reggel a szokásos tennivalók, ki-be jöttem mentem a lakásban. 11 óra körül kezdtem el főzni, és észrevettem, hogy a Dessy nagy figyelmet fordít a tető ugatására. Kinéztem, de semmi nem volt ott. Aztán mivel nem hagyta abba, tüzetesebben is megnéztem mi lehet az. Nem a tetőn volt, hanem a tető előtt, egyenlőre ismeretlen okból felállított oszlopon gubbasztott egy posszum. Szegény egész éjjel ott lehetett, és sajnos a délutánt is meg kellett várnia, hogy lejöhessen. Napközben meleg volt, arany apám szédölgött, dölöngélt de ettől függetlenül hősiesen bírta a kiképzést. Többször közeledtem barátilag, hogy jöjjön már onnan le, és menjen útjára, de azt hiszem sokkot kapott a kutyáktól, meg lehet, hogy Tőlem is. Egész nap ott kuporgott egy 15cm átmérőjű oszlop tetején, néha elaludt úgy, hogy a fejét a lábai közé dugta. Végül a férfi a háznál megoldotta a problémát ahogy hazaérkezett a munkából. Leslagozta a szerencsétlent. Szegény állat annyira szomjas volt hogy a száját tátogatta locsolkodás közben. A posszummal vigyázni kell, hiába édibédi, félelemből minden állat képes sérülést okozni, ezért napközben nem közeledtem igazán bátran és inkább szóval próbáltam rávenni, hogy húzzon innen. Végre földet ért és elszaladt, talán soha többet nem is látjuk.
csütörtök, november 01, 2012
Posszum látogatás
Tegnapelőtt éjszaka egy furi hangot hallottunk a tetőről. Olyan volt mintha valami legurult volna. Utána csend lett, így vissza is aludtunk, nem foglalkoztunk vele. Reggel a szokásos tennivalók, ki-be jöttem mentem a lakásban. 11 óra körül kezdtem el főzni, és észrevettem, hogy a Dessy nagy figyelmet fordít a tető ugatására. Kinéztem, de semmi nem volt ott. Aztán mivel nem hagyta abba, tüzetesebben is megnéztem mi lehet az. Nem a tetőn volt, hanem a tető előtt, egyenlőre ismeretlen okból felállított oszlopon gubbasztott egy posszum. Szegény egész éjjel ott lehetett, és sajnos a délutánt is meg kellett várnia, hogy lejöhessen. Napközben meleg volt, arany apám szédölgött, dölöngélt de ettől függetlenül hősiesen bírta a kiképzést. Többször közeledtem barátilag, hogy jöjjön már onnan le, és menjen útjára, de azt hiszem sokkot kapott a kutyáktól, meg lehet, hogy Tőlem is. Egész nap ott kuporgott egy 15cm átmérőjű oszlop tetején, néha elaludt úgy, hogy a fejét a lábai közé dugta. Végül a férfi a háznál megoldotta a problémát ahogy hazaérkezett a munkából. Leslagozta a szerencsétlent. Szegény állat annyira szomjas volt hogy a száját tátogatta locsolkodás közben. A posszummal vigyázni kell, hiába édibédi, félelemből minden állat képes sérülést okozni, ezért napközben nem közeledtem igazán bátran és inkább szóval próbáltam rávenni, hogy húzzon innen. Végre földet ért és elszaladt, talán soha többet nem is látjuk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)







Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése