Második randi

Ma voltunk a második nagy ultrahang vizsgálaton, és persze ezzel elkövettük a mások randit is Bogyókával. Ma padlót fogtam........ :)))) Nem is sejtettem, hogy a technika ennyire halad, de ma ezen a vizsgálaton teljesen elképedtem. Nagyon jó minőségű volt a kép. Láttuk az arcát, habár ez még nem 4D volt, de az orra simán kivehető volt. Láttuk a gerincet, a pici szívét, kezét, ujjait, és, hogy éppen szopizta :) Hatalmasakat rugdosott, láthatóan igen jól érezte magát ott bent. Le sem vettem a szemem a monitorról, és azt sajnáltam nagyon, hogy a kamerát nem vittem el, de ez többet nem fordulhat elő. Legközelebb jobban készülök, mert ezeket a perceket meg kell örökíteni. Amúgy végig bőgtük a Koryval a vizsgálatot, főleg amikor kihangosította a vizsgáló bácsi a szívhangot. Na, ott elszabadult a pokol  :)
Tényleg, még egy nagy hír van. Tegnap érezte Kory először, hogy fizikailag is zaklatja Bogyóka, megmozdult :). Valamiért lehajolt, és akkor kapott egy hasast, meg utána még egy párat :)
A lényeg ami miatt ez a vizsgálat kellett, hogy a Down-kórt kizárják. Ez megtörtént, mert Bogyókának nagyon jók lettek a az eredményei.
Szóval ma nagy a boldogság, amúgy is, de ma különösen :)

Bogyóka 13 hetes

A baba súlya 28 gramm, Nagyságát tekintve pedig összegömbölyödve akkora, mint egy közepes narancs. A belső szervecskéi már majdnem teljesen kifejlődtek. Szívecskéje percenként 140-160-at zakatol. Légzőszervei, tüdeje fejlődik, a mellkas mozgása már most megfigyelhető. A belek, amik eddig a köldökzsinórban voltak, most már elnyerik végleges helyüket a pici pocakon belül. Megfigyelhető, hogy odabent az emésztés beindul, bálmozgások perisztaltikája szabályos lesz. Most már működik a hasnyálmirigy, az inzulin kiválasztása is megindul.

Az ultrahang felvételeken látszanak a fogcsírák. Sorban egymás mellett várakoznak, hogy néhány hónap múlva áttörjenek a fogínyen, és megörvendeztessék gazdájukat, és persze a szülőket mindenki előtt. A hangszalagocskái is kifejlettek. Azt mondják, hogy a baba néha odabent némán sír! Beszélgetni, nyelni tanul, a magzatvizet kortyolgatja, szopómozdulatokat végez a szájával. Néhány ultrahang felvételen látszik, hogy a hüvelykujját a szájába veszi, és reflexesen szopizza. A magzatvizet lenyeli, ettől néha csuklik, de ez csöppet sem kellemetlen neki. A magzatvíz tisztasága miatt sem kell aggódnunk, mert az 24 óránként teljesen kicserélődik.

Az első 12 hét lezárásával nagyban csökken a fertőzésveszély, alacsonyabb a vetélés kockázata.

Nagyon sokat mocorog, forgolódik, nyújtózkodik, próbálgatja testrészeit, de ezt a mama még nem érzi. Még bőven van hely odabent, csak ritkán mozdítja meg jelentőségteljesen a méhed, akkor is csak, mint egy pihe, szinte csak simogat. Ha az első szülő édesanya ezeket érezné, akkor sem tudná megkülönböztetni a bélmozgástól. A többedszer szülők már sejteni vélik, hogy ez már Ő!
És holnap megyünk újra randira, egy ultrahang segítségével :)))))

Melegség

Az apropó az, hogy tegnap itt Új-Zélandon ez első szavazáson a parlamentben többséggel elfogadták a melegek házasságát. Vagyis ez egy sorozat lesz, de az első lépés megvan, így a törvényjavaslat mehet tovább.
Az Én számomra szerelem létezik, és nem érdekel, hogy az két különnemű, vagy két azonos nemű között van. Az, hogy mi zajlik akkor, amikor kettesben vannak, senkinek semmi köze. Nem értem miért kell megkülönböztetni Valakit azért mert más a szexuális beállítottsága. Ha szerelmes, ha boldog, senkinek semmi köze ahhoz, hogy mit csinál a hálószobájában, vagy a konyhájában, vagy a fürdőszobájában stb.:) A heteroszexuálisok között  is van több olyan mellékvágány szexuális téren akiket el lehetne ítélni, de mivel két különnemű között zajlanak a dolgok, így ez nem probléma.
Itt a médiában sok meleg ember tevékenykedik, nő és férfi egyaránt. Teljesen természetesen kezelik az emberek. Nincsenek kirúgva, megalázva, és most, hogy végre lépés vagy az ügyben nagy segítség ezeknek az embereknek az ismertsége. Új-Zéland amúgy is elég érdekes ilyen téren. Nem lehet a boltokban szex lapokat venni, az emberek eléggé prűdek, de azt, hogy a szigetekről jöttek családjaiban van egy olyan szokás, hogy a második fiút lánynak nevelik, az teljesen elfogadott. Őket fafafini-nak hívják. Úgy öltöznek, úgy mozognak, úgy élnek mint a nők, és ez itt nem okoz semmi gondot mivel a tradícióhoz tartozik. Olyanok, mint Európában a transzvesztiták. Mind a két lányomnak vannak meleg barátaik, már a középiskolában is elfogadott, hogy valaki "más". Szerencsére Ők is az embert nézik, és eszükbe nem jut azért bántani, vagy kiközösíteni bárkit is mert meleg.
Az, hogy kinek milyen a szexuális hovatartozása annak semmi köze ahhoz, hogy milyen ember. Biztosan a melegek között is van rossz ember, jó ember, szex mániás, és olyan aki egy életre választ magának párt. Amúgy a tapasztalatom az, hogy a meleg emberek valahogy jobbak, mint a heterók.Emberként teljesen mindegy, hogy milyen neművel szexelünk, a lényeg, hogy emberek legyünk, és ehhez minden jogot megadjanak. Nagyon drukkolok a melegeknek, hogy a lehető leghamarabb Új-Zéland is azon országok sorába lépjen ahol a házasság nem a nemektől függ, hanem a szerelemtől, és a szeretettől, és ezt két ember eldönthesse! Szóval HAJRÁ! :)

Testvérek

"Amikor még kicsik voltunk, együtt játszottunk a levélbe borult nyári fák alatt; pitypangot szedtünk a mezőn, hogy hazavigyük; egész nap rúgtuk a port az árnyas ösvényeken, dagasztottuk a sarat, élvezettel szórtuk egymásra az őszi leveleket.
A kor nem aggasztott bennünket. Az évszakok rendre elhozták ajándékaikat, és nem éreztették velünk, hogy az idő nem múlik nyomtalanul felettünk. Ám a fák közben kidőltek, a mezők és a poros ösvények nyomtalanul eltűntek. És mi lassan elérkeztünk életünk deléhez. Sétálj velem egyet és beszélgessünk el az elveszett időkről, melyek oly élénken élnek emlékeinkben, melyeket szívünk mélyén őrzünk! Az élet most is szép, csak immár más világban élünk, és felismerjük egymás szemében a még mindig bennünk lakozó gyermeket, és elmosolyodunk, mert tudjuk, hogy semmi fontosat nem veszítettünk el útjaink során."

(Pam Brown)

A gondolat onnan jött, hogy Kory azt mondta a minap, Bogyóka után szeretne gyorsan még egy babát, mert nem szeretné, ha egyedül nőne fel. Ebből arra következtettem, remélem jól, hogy neki jó, hogy van egy húga. Igaz, amikor kicsik voltak nem igazán játszottak egymással. Mindig más volt az érdeklődési kör, és teljesen mással voltak elfoglalva. Eszti autós volt, nem kimondottan a lányos játékok érdekelték, Kory pedig állandóan alkotott valamit, általában rajzolt, festett. Azt hiszem e miatt nem hallottam Őket sokat veszekedni sem. Az egyiket leültettem egy kisautó mellé, a másikat a szoba másik felébe egy papírral, és némi színezővel. Jó tesók voltak mindig, de nem voltak barátnők. A Kory állandóan úgy érezte, hogy anyáskodnia kell a húga felett//szerintem inkább félti//, ez a mai napig megvan, habár Ő mindenki felett szeret anyáskodni:)
Viszont ezt az Eszti sokszor nem igazán tolerálta, és most sem hiszem, hogy ez a legpozitívabb tulajdonság amit a  Koryban szeret.:) Viszont mióta kijöttünk Zélandra sokkal összetartóbbak, és azt hiszem valahol barátok is lettek. Jó látni, hogy megismerik egymást. Azt nem mondom, hogy mindenben megegyeznek, sőt sok mindent nehezen viselnek el a másikból, de amit otthon hiányoltam közöttük az itt megvan. Tulajdonképpen kapták egymást, nem sok választásuk volt, és ehhez viszonyítva nagyon jól kijönnek egymással. Nagyon reménykedtem abba mindig, hogy nem lesznek egyformák, nem kell majd a „lopkodott ruci” miatt veszekedni, vagy mert mind a kettőnek egy pasi tetszik. Ez annyira bejött, hogy a lehető legmesszebb vannak egymástól pasi téren, és a ruhatáruk is ég és föld. A lényeg, hogy úgy látom egészen kiegyensúlyozott a viszony, és azon leszek amíg megtehetem, hogy ez így is maradjon. Én már tudom, ha az embernek jó a testvérével a viszonya az nagyon sokat tud adni az életben.
Nekem Öcsém van azaz Öcsikém.:)
Ahogy öregszem, mert öregszem ám, rájöttem, hogy életemben az egyik legfontosabb kapocs ami a testvéremmel összeköt. Az idő összecsiszolt minket, mint mindenkit egy hosszú kapcsolatban. Kicsinek mindig éreztem, hogy nagyon szeretem, soha nem éreztem másképp. Nem egyszerű eset a drága bogaram, de pont azért szeretem amilyen. Őrült, hedonista, imádni való….ugye Zsuzsika???:)
Mondjuk, amikor a társasjátékban Én nyertem ezt nem igazán tudta elviselni, és jól megharapott. Na, akkor utáltam. Viszont Én minden bonbont, csokit eldugtam, és dugiban bezabáltam, amit a mai napig emleget. Sok-sok emlékem van. Jó is, rossz is. Sok minden amin keresztül mentünk mi ketten, amitől a testvérségünk nagyon szoros lett. Nem tudom az ikreknek milyen a viszonya, de talán ehhez hasonlíthat a mienk is.
Sokáig azt hittem, hogy nagyon különbözőek vagyunk, de rá kellett jönnöm, hogy ez nem így van. A lelkünk egyforma, csak a kifejezési módunk más.
Soha nem értettem, hogyan lehet az, hogy testvérek összevesznek egy életre, évekre, vagy akár csak hónapokra. Számomra ez lehetetlen. Vannak konfliktusok, hiszen abból adódóan, hogy más az utunk, más a véleményünk is sok mindenről, de ez természetes. Eddig nem volt olyan probléma, amit ne tudtunk volna megoldani.
Emlékszem, volt idő, amikor nem beszéltünk, és volt idő, amikor az agyamra ment, mérges voltam rá, vagy amikor büszke voltam rá, és volt olyan is amikor nem. És volt amikor féltettem, aggódtam. Most már átadtam a staféta botot, biztos kezekben tudhatom, mert révbe ért, és ez a legnagyobb örömeim közé tartozik ami történt eddig Velem.

Ő tudja minden titkomat. Neki elmondom minden érzésemet.
Ismer, és Én ismerem….legyen ez még így végtelen sokáig!

És ez csak Neked Öcsikém:
A kávé itt vár, újság kikészítve…..:)

Kory és Bogyóka 12 hetesen :)

Ez is valamilyen sorozatféle lesz. Egyenlőre 2 hetenként fotózunk, aztán ha igazán beindul Bogyóka a növekedéssel, majd hetente. Megpróbálok mindig más helyszínt, de a csipke marad :)
Vannak lököttebb darabok is, ez így is marad remélem a légvégéig. Terveim szerint lesznek nem igazán megszokott fotók is, majd had nézegessék úgy 20-30 év múlva :)
Ja, a nyelvnyújtogatóshoz hozzá tartozik, hogy ugye Apuka Maori, és ez itt szokás a betolakodókat elijesztendő :)

AAAAAAAA könyv

Nem is tudom mióta írja a Kory ezt a könyvet Bogyókának, de már a tesztet is bele ragasztotta, amint látni is. Mire eljön a nagy nap igazán csicsás, színes könyv lesz belőle, szerintem nagyon jó ötlet.

Down-kór

Hamarosan elvégzik azokat az elő teszteket a Korynál amikkel ki tudják szűrni a Down-kórt. Ez első lépésben egy vérteszt, utána pedig egy ultrahangos vizsgálat. Az ultrahangon a baba tarkó redőjének méretét nézik, ez 3mm felett már arra utal, hogy a baba Down kóros. Megnézik az orrcsont jelenlétét is. Mindkettő családban van már ilyen betegséggel született családtag, ezért is örültem nagyon, hogy ezeket a vizsgálatokat kérés nélkül elvégzik. Mindkét családban az időskori szülés, és a vizsgálat akkor hiánya miatt született beteg baba. Ha a vizsgálati kombináció során okot látnak a további vizsgálatra, akkor még egy magzatvíz vizsgálat is előfordulhat, de nagyon reménykedünk benne, hogy arra már nem lesz szükség.

 A Down-kór (21-es triszómia) olyan kromoszóma rendellenesség, melyet a 21-es kromoszóma többlete okoz (kettő helyett három 21-es kromoszóma van a sejtekben). Megelőző vizsgálatok nélkül megközelítően minden 6-700 csecsemőből 1 születne ezzel a betegséggel. Mivel ez a rendellenesség általában nem öröklött, a magzat családi előzmény nélkül is hordozhatja ezt a kromoszóma hibát. A Down-kór gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával növekszik. Mivel a 35 év alatti korosztály számára ezt a vizsgálatot rutinszerűen nem végzik el, a Down-kóros gyerekek döntő többségét a fiatalabb kismamák szülik.
A Down kóros gyermekekre jellemző az alacsony termet, a "mongoloid" szemrés, nagy nyelv és az általában nyitott száj. A Down kórral emellett együtt járhat a szellemi fogyatékosság, veleszületett szívelégtelenség, az immunrendszer zavarai, csökkent pajzsmirigy működés, légzési problémák, elmaradás a testi fejlődésben, fertőzésekre való fokozott hajlam, stb.
A Down kór súlyossága eltérő lehet, de jelenleg ennek mértékét a születés előtt nem lehet meghatározni. A Down kóros gyermekek 99%-a csak a kisegítő iskola szintjéig juttatható el.

Bogyóka 12 hetes

Bogyóka méretei: hossza kb. 80 mm, súlya megközelítőleg 15 gramm

Az ultrahang vizsgálat során mért értékek a betöltött 12. terhességi héten:

BPD (magzati koponya haránt átmérője): 20 mm (+/-4 mm)

HC (a fej körfogata): 70 mm (+/- 15 mm)

AC (a has körfogata): 63 mm (+/- 10 mm)

FL (a combcsont hossza): 10 mm (+/- 2,5 mm)

A terhesség 12. hetében a magzat energikusabban kezdi mozgatni a kezét és a fejét. Sajnos még  ezen a héten sem fogod érzékelni a babát, annak ellenére, hogy ezek a mozgások már sokkal nagyobb intenzitással történnek, mint a múlt héten.
A magzat hangszálai már kifejlődtek, így akár kiáltani is tud a kismama pocakjában. Alkalmanként meg is teszi, de természetesen hangtalanul. Mivel agya teljesen kifejlődött, így már képes a fájdalmat is érezni. Izomzata fejlődésével a 80 mm-es magzat egyre többet mozog, sőt már ekkor szopizza a hüvelykujját. Kis szemeit szemhéjak fedik és zárva is maradnak a 26-ik hétig, hogy védjék, míg a retina ki nem fejlődik teljesen.
A fogrügyek és a hajhagymák is lassan megjelennek. Az agy továbbra is gyorsan fejlődik, és az idegsejtek pedig rohamosan szaporodnak. Ez a folyamat azonban rendkívül hosszadalmas, hiszen az idegrendszer csak majd a 18. életév körül éri el teljes fejlettségét.
A belső fül folytatja a fejlődését, és a külső hallójárat is megkülönböztethető már. Az életfontosságú szervek - mint a tüdő és a vese - harmonikus arányban növekszik. A máj ebben a periódusban még nagyobb a többi belső szervhez képest (a testsúly kb. 10%) és fontos szerep jut számára a vörösvérsejtek termelésében.
A terhességi héten a vesék működni kezdenek, kiválasztva a vizeletet, ami hozzájárul a magzatvíz összetételéhez is.
A vérben található hormonok, továbbítják a baba számára az anya boldog vagy szorongásos állapotát. Mostantól minden érez amit Te!

Egy kicsit az Anyaságomról

Lelkizős, de hasznos téma jön, és lesz több része is, aztán egyszer csak NagyAnyaság lesz belőle.
Egy  idézettel kezdem:
„Mindig azt gondoltam, az ember a saját anyjától tanulja meg, hogyan kell anyának lenni. De nem igaz. A gyerekedtől. A gyerekedtől tanulod meg, hogyan legyél anya.”
(Tony Parsons)
Már egy ideje keringenek e téma körül a gondolataim, és sokat filóztam, hogy írjak-e erről, de azt hiszem a blogon a helye, hiszen Én is kezdtem valahol.
Kezdjük is az elején. 1992. Július 9, vagyis nyolcadika éjszaka. Éjfél körül ment el a magzatvíz, ma már tudom, hogy ez a pár nappal előtte lévő balatoni lubickolás eredménye volt. Amúgy még volt hátra 2 hetem. Éjjel arra riadtam, hogy valami folyik.:) Apa mellettem húzta a lóbőrt, szépen megébresztettem, és mondtam Neki, hogy indulni kéne, mert a magzatvízben fetrengek. Az utolsó pár napot a szülői házban töltöttük, ha éppen akkor indul meg a szülés amikor Apa melóban van, ne legyek egyedül. Na, volt nagy riadalom, nem is értettem, mert nem fájt semmim sem. Érdekes is volt, hiszen annyian meséltek a szülésről, orvosi váróban, ismerősök amikor összefutottunk, és mindenki valami rettenetes fájdalomról számolt be. Nekem nem fájt semmim sem, és nagyon boldog voltam, hogy biztosan ennyi is lesz az egész, hopp már meg is lesz a baba.
Éjfél körül értünk a kórházba, megvizsgáltak, szerencsémre a fogadott orvosom volt éppen ügyeletben, és azt mondták, hogy ez még eltart egy darabig, a család nyugodtan menjen csak haza.  Így is volt, mindenki elment vissza aluszkálni. Úgy emlékszem, hogy az elején nem is kaptam semmi injekciót, csak szimplán lépcsőztettek. 1-2 óra elteltével kaptam szurit, mert a lépcsőn fel-le mászkálás nem nagyon indította be a fájásokat. Na, innentől már kezdtem érezni mire volt az a nagy sopánkodás amikor valaki a szüléséről mesélt. Reggel 7 óra körül felfektettek az asztalra, hasamon a baba szívhangját figyelő készülékkel, és a nagy csendben csak a bí-bí-bí-t hallgattam, meg persze próbáltam az aktuális fájást túlélni. Mire a tolófájások megindultak annyira fáradt voltam, hogy az egész szülés utólag olyan álomszerűnek tűnt. Reggel fél 9-re végeztünk. Hát így lettem első alkalommal ANYA! A második alkalom, 1994. Július 2.-án reggel érkezett el. Itt már rutinosabb voltam, és délig kihúztam a kórházba menést. Nem voltam fáradt a szülésnél sem, viszont e miatt a fájdalomra is sokkal jobban emlékszem. Délben bementünk, 2-kor megszületett a második Cinkapanna:)

Az első szülésnél azt hittem, hogy majd valami történni fog…persze történt, mert egy orbákoló, csupasz, maszatos, eltorzult fejű törpicseket mutogattak, aztán a mellkasomra tették, amitől azonnal megnyugodott. De azt hittem, hogy Velem is történik majd valami, de nem történt. Maradtam ugyanaz, akkor és ott semmi jelét nem láttam annak, hogy Én majd anya leszek, amolyan oroszlános. Ez valami olyasmi, mint az első szex. Várod, hogy majd a fellegekben jársz, olyan történik mint még soha, de azért az érzésért meg kell dolgozni, nem megy az sem elsőre.:) Na, az anyaságért is meg kell dolgozni.
Valahogy soha nem akartam beállni a sorba így nem is a társadalmi elvárások szerint terelgettem a Lányaim. Mert bizony vannak elvárások, megszokások, berögződött agymenések amiktől sok ember nem lát tovább az orránál. Direkt nem a nevelés szót írtam, mert Én minden akaratommal azon voltam, hogy amit csinálok, az NE nevelés legyen. Nekem ez a szó azt jelenti, hogy uralkodok, lenézek és irányítok valakit akit amúgy szeretnem, tisztelnem és segítenem kéne. Ha nevelek, akkor mindenható vagyok, akinek a szava szent  akkor is ha hülyeséget beszél, és még annál nagyobb hülyeséget csinál. Biztosan emlékeztek gyerekkorotokból ilyesmire, amikor egy konfliktus után ott marad az a rossz érzés. Tudtad, hogy ok nélkül kaptál, de csendben kellett maradni, mert ha kinyitottad a szádat, még nagyobb vihart kavartál. Ha nevelek, nem foglalkozom azzal, hogy a másik fél, akit nevelek, mit gondol, mit érez, mit szeretne, hanem csak a szerint az elvakult meggyőződés szerint engedek és büntetek, ami számomra megfelelő és elfogadható. Ez egy nagyon önző álláspont és onnantól, hogy ezt nevelésnek hívjuk szinte minden megengedett. A „csak jót akarok neked” jelszóval minden lelki és fizikai bántalom el van nézve, hiszen „én vagyok a nagyobb, okosabb, a felnőtt, aki már mindent tud” csak egyet nem, hogy ez a fajta hozzáállás a gyerekeinkhez hatalmas károkat okoz, és okoz még generációkon keresztül. Meg kell tudni különböztetni az uralkodást a törődéstől, mert sajnos ezt sokan összekeverik.
A gyerekeim terelgetése, igazgatása számomra teljesen természetes folyamat volt, és tart most is. Semmi kényszer nem volt soha, nem voltak nevelési elveim és nem éreztem, hogy valamit elrontottam volna. Próbáltam mindig a fejlődésüknek megfelelően a barátjuk, társuk lenni…..számomra ez az Anyaság. Velük együtt és nem felettük. Azt hiszem a sok év alatt egyetlen dolgot tartottam a leginkább fontosnak, hogy ne bántsam őket. A lelkük ér számomra a legtöbbet a világon!!! Minden olyan helyzetben ahol döntenem kellett, azaz a szülőt kellet eljátszanom ebben a kapcsolatban, a legfontosabb az volt, hogy akármit is teszek, azzal ne okozzak maradandó károkat. Persze volt, hogy eltoltam valamit, hiszen ember vagyok Én is. Mindenki követ el kisebb nagyobb baklövéseket, de a lényeg, hogy tanuljunk a hibákból, és ne tegyük meg ugyanazt újra és újra. Tudom, hogy ez közhely, de tényleg nagyon fontos a saját hibáinkból tanulni, mert így fejlődünk. Ha valaki ezen nem gondolkodik, nem hajlandó a fejlődésre az toporog egyhelyben, és egyszer csak észreveszi, hogy egyedül maradt. Mindig, ha úgy éreztem, hogy most nem a legjobb döntést sikerült hoznom, azonnal bocsánatot kértem és megbeszéltük, hogy kinek mi hogyan jó. Ez már nagyon kicsi koruktól így volt. Soha nem derogált egy térdig érő gyerektől bocsánatot kérnem, ha láttam, hogy ezt kell tennem. Nem hagytam soha nyílt sebet magam után.
A másik, hogy a véleményük a Lányoknak mindig nagyon fontos volt a számomra. Ha konfliktus volt közöttük, vagy Velem, vagy az Apjukkal, a véleményüket mindig meghallgattam és próbáltuk úgy alakítani a kialakult helyzetet, hogy mindenkinek megfelelő legyen a végkifejlet. Amikor kicsik voltak akkor is, persze olyan léptékben, hogy megértsük egymást, az Ő szemszögükből nézve a dolgot. Az a legérdekesebb, hogy a legtöbb helyzetben igazuk volt. Már kicsinek sokkal jobban a dolgok mögé láttak mint Én. Az, hogy megértsem Őket nagy segítség volt, hogy talán az életben nem növök fel a szó szoros és társadalmilag elvárt értelmében. Bele tudom képzelni magam a helyzetükbe, nem felejtettem el gyereknek lenni, és ezt adománynak élem meg, lehetőségnek. Szeretek gyerek aggyal gondolkodni, mert tiszta, egyenes, és minden csicsától mentes képet kapok a világról, és a körülöttem élő emberekről. A gyerekeket nem érdeklik a sallangok, nem számít a csillogás, a nagyotmondás, a vetélkedés, hogy kinek miből van több. Ezt mind Tőlünk, felnőttektől tanulják. Lehet, hogy most elrettentelek, de egy kisgyerek olyan mint a kutya, nem látja hogy mi van rajtad, nem érdekli milyen autó van alattad, csak egy érdekli, hogy szeresd. Aztán tanul Tőled, a környezetétől, és minden ami tiszta volt elmosódik, és marad a magamutogatás, és a mindenható egó.
Nekem az anyaság egy nagy kaland, játék, amit velük együtt játszunk, úgy, hogy közben a lehető legtöbbet ismerjek meg belőlük. Tudom, hogy a gyerek továbbáll, amikor megérett, és erre büszkének kell lenni, mert ez azt jelenti, hogy a batyu, amit a vállukra aggattam már tele van megoldásokkal a dolgok megértéséhez, az élet elfogadásához, és minden eljövendő konfliktushoz, nehézséghez a kulcs már megvan, átadtam. Hiszem, hogy ez neveléssel nem megy, csak és kizárólag egy olyan kapcsolattal amiben mindenki egyenrangú.
Amit nagyon szeretnék, hogy a kapcsolat amit sikerült elérnünk megmaradjon akkor is, amikor már nem élnek Velünk, de a kapocs összekössön. Így senki nem szenved attól ami megváltoztathatatlan, hogy elmennek.
A tapasztalatom az, ha a gyerek tiszteletet kap, azt viszonozza is, ha szeretetet kap, azt is viszonozza, és így tovább és tovább.
Amit kaptam Tőlük, a Lányaimtól, azt soha nem köszönhetem meg, mert sem szó sem tett nincs ami kifejezné, amivel meghálálhatnám. Egyszerűen csak boldog vagyok, hogy vannak Nekem, és próbálok folyamatosan tanulni Tőlük, mert érzem, hogy ezzel napról napra több leszek.

Bogyóka 11 hetes

Bogyóka fejlődése: 7 gramm körüli súlyú jelenleg, ülőmagassága (CRL) pedig 4,3 cm, teljes hossza pedig 75 mm. A köldökzsinór, amin keresztül a kicsi a tápanyagot, oxigént, vért kapja, már teljesen kifejlődött. Ez egy háromeres, hossztengelye körül többszörösen csavarodott zsinór, ami a 40. hétre akár 50 centiméter hosszú is lehet majd. Most még alig néhány centis. A fej és a test mérete közel azonos, de ez a hetek előrehaladtával arányosan változik majd. A szájon belül fogcsírák láthatók 2D ultrahanggal, a szemben az írisz már kezd kialakulni. Az ujjacskák végén láthatóvá válnak az apró körmöcskék.
A szivárványhártyák most alakulnak ki. A máj, a belek, az agy és a tüdő elkezd önállóan működni. A kezdetleges farok eltűnik. A külső nemi szervek megjelennek, de még nagyon nehéz őket megkülönböztetni.
Most hogy a jelentősebb szervek legnagyobb része kész, a bébi haja és körmei is tovább fejlődnek. A feje majdnem olyan nagy, mint a testének többi része, de növekedése ebben az időszakban kissé lelassul.

Első vizit

Kedden voltunk első alkalommal a nőgyógyásznál. Tudni kell, hogy itt ha nincs semmi különös nőgyógyász nem látja a kismamát. Az alap nőgyógyászati vizsgálatokat a körzeti orvos végzi el. Amúgy sem nagyon mennek nőgyógyászhoz itt a nők mert nagyon drága, csak magánrendelések vannak, vagy ha gond van akkor lehet beutaltatni magát az embernek a körzeti orvossal a kórházba, de oda eljutni kész kálvária. Sajnos az eddigi tapasztalataim szerint a körzeti orvos /innentől GP/ nem szokott a helyzet magaslatán állni és addig kísérletezget ameddig az embernek az agyára megy. Nemrégen volt Nekem is szerencsém az itteni nőgyógyászat oldaláról megismerni az egészségügyet. Amíg nem kerültem szakorvoshoz csak és kizárólag kísérletezgettek, küldözgettek ide-oda és csak akkor vettek komolyan amikor már idegileg kezdtem feladni a harcot. Szóval a lényeg, hogy itt a nőgyógyász luxus, anyagilag is az.
Magát a terhességet egy kirendelt, vagy kiválasztott védőnő kíséri végig a GP mellett. Ő dönt, hogyha valami baj van kell-e orvos vagy nem. Sajnos hallottunk már eleget ennek a rendszernek a hiányosságairól, hiszen a védőnő nem orvos, és volt rá példa, hogy benézett valamit, és nem jó vége lett a dolognak. Kory nem ezt a megoldást választotta, hanem elmentünk egy magánklinikára. Nem occsó :), de a biztonság a legfontosabb, és, hogy a Kory érezze, hogy jó kezekben van. Itt a link:
http://www.obstetrics.co.nz/

No, kedden fél 11-re mentünk. A rendelő a belvárosban van a Nemzeti Múzeum mögött, de gondolom ez nem sokat mond Nektek :)
Kívülről régebbi épület, belül ultra modern minden. Bejelentkezés, mindenki mosolyog, mondjuk ez itt teljesen normális az utcán is. Kapott mindenféle ajándékokat, egy szép nagy terheskönyvet és mivel kicsit koraiak voltunk, csüccs. Hamarosan megérkezett az aktuális orvos. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ez egy group, tehát 5 orvos összerakta magát, és csináltak egy céget. A terhesség alatt mindenkinél meg kell jelenni többször, hogy megismerjen az ember minden orvost, és annál szül aki éppen ügyeletben van.
Most elsőre egy doktornénit kaptunk, nagyon aranyos volt, kikérdezte a Koryt mindenféléről, és volt egy ultrahang is. Hát megint csak néztem, hogy tényleg ott a Bogyóka ahol hagytuk a legutóbbi ultrahangon, sőt nő mint a bolondgomba :)
A fizetni valóban benne van a terhesség végig vitele 3-4 hetente vizsgálatok, ha kell és az elsődleges vizsgálatok megkívánják a down-kór szűrése is magzatvízből, és persze a szülés ami itt teljesen a kismamához igazodik. Gondolok itt a fájdalomcsillapításra, a szülés módjára, és az akármilyen testhelyzetre amit a kismama szeretne, akár vízben is, guggolva, vagy nemtom.
Legközelebb 3 hét múlva megyünk.
Aztán egy kicsit más.....
Tegnap beszéltem az Öcsémmel, és Ők levetetik Emmuska köldökvérét őssejt fagyasztáshoz. Na, ezzel nagyon nagy ötletet adott, mert Nekem eszembe sem jutott, már nagyon régen olvastam ilyenről. Tegnap még utána néztünk a neten, hogy itt van-e ilyen, és szerencsére van, így ha minden igaz Bogyóka köldökvére is fagyasztásra kerül, vagy a már kinyert őssejt, ezt még nem tudom.
folyt.köv.

Bogyóka 10 hetes

Ezennel el is telt az első negyed :) Tudom, hogy harmadolják amúgy hivatalosan a terhességet, de mégis eszméletlen tempóban rohanunk a végkifejlet felé :)
Tegnap este volt egy bemutató a tv-ben, hogy új sorozat indul hamarosan....na mi lesz az? Szülünk hetente 1 este :) Nagyon kíváncsi leszek, mert a bemutatót látva lesz mindenféle orbákolós, hisztizős anyukajelölt, és amúgy meg azt hittem, hogy ezt én nagyon bírni fogom, nem lesz semmi gond ha majd a Koryhoz be kell mennem. Két gyereket már megszültem, semmiség lesz hiszen nem is velem történik. Más ezt onnan nézni, mint innen. De tegnap az előzetest nézve, és mivel vizuális ember vagyok, simán bele képzeltem magunkat a képernyőn vajúdó, szülő nők és családtagjaik helyébe. Mit ne mondjak nemtom de elkapott a félelem, hogy biztosan nem adom-e be a törülközőt. Azt hiszem el kell kezdenem erre gyúrni, mert azt tudom, hogy ott akarok lenni, csak azt nem tudom ha a gyerekem a szemem előtt szenved, és konkrétan nem tudok segíteni azt hogyan fogom elviselni.

A 10. hétre a magzat összes létfontosságú szerve kialakult, és megkezdik összehangolt, közös működésüket. Az agy rohamos fejlődésnek indul: percenként 250 000 idegsejt jön létre az embrionális agyban! Átlagosan 4 grammos és 25-36 milliméter hosszú. Természetesen ekkor még ülőmagasságról beszélünk, ami a fejtető és a popsi csúcsának távolságát mutatja meg. Ha a kicsi fiú lesz, a herék megkezdik a tesztoszteron hormon termelését. A külső felépítés is folyamatosan változik, már kialakult a legtöbb ízület: a váll, a könyök, a csukló, a térd és a boka éppúgy, mint az ujjak és a lábujjak. Ez a hét több szempontból is vízválasztó a terhesség szempontjából: a hét végére befejeződik az embrionális szakasz, és kezdetét veszi a magzati periódus. Ez azt is jelenti, hogy ezt követően a veleszületett rendellenességek kialakulására már igen kevés esély van.

Helyzetjelentés

A kiskutyák szépen nőnek, nyílik a szemük, már lassan lábra állnak. Vagyis már lábra állnak, de hamar elfáradnak és akkor bukfenc a vége:) Dessy továbbra is nagyon jó anya, ki sem nagyon jön az alomból, és a varrata is szépen gyógyul.
2-3 hete kiszemeltünk egy házat ami nagyon tetszett. Nincs messze innen, és nagy telket adnak hozzá, jó a ház is, amolyan éppen nekünk való, de......sajnos nem sikerül megvenni, mert maori földön van. Ez azt jelenti, hogy hiába van a hölgy nevén aki a házban lakik, maga az eladás nagy tortúra, és nem is biztos, hogy a maori bíróság engedi, hogy bevándorlóként megvegyük az ingatlant. Ráadásul ha egyszer Mi is el szeretnénk adni ugyanez a tortúra ami 3-4 hónap, bíróság, ügyvéd...nem hiányzik. Szóval keresünk tovább. Ami  biztos, hogy hitelünk van, csak házat kell hozzá találni :)
Koryék éppen Ausztráliában nyaralgatnak :) Irigykednék rájuk, ha tudnám mi is az, de szerencsére ilyen érzésem soha nem volt, nem is tudom mi az :) így csak örülök nagyon, hogy pihenhetnek egy kicsit, vásárolgatnak amit a Kory imád, és éppen most mennek egy csúszdaparkba. A szállásuk nagyon jó, az óceánra néz az ablakuk a nem tudom hányadik emeleten, mert csak egy képet láttam amit az ablakból csináltak, és annyit biztosra veszek, hogy elég magasan vannak. Jövő héten hétfő éjszaka jönnek haza, és kedd fél 10-re már a fogadott nőgyógyásznál kell lennünk Auckland-ben. Majd átalussza a vizsgálatot :)
Ja, legközelebb írok az itteni rendszerről ami a terhességet, a szülést és a gyerekágyi időszakot érinti.
2 hét szünet után van megint munkám, ma kezdem, aztán pénteken vissza kell vinni és még kapok vagy 20 függönyt:) Ennek nagyon örülök, mert szeretek azért produktív lenni. Remélem beindul megint a szezon, hiányzik a mindennapos meló, de sajnos be kell látnom, hogy télen nem tudnak annyi lakóbuszt eladni.

Bogyóka 9 hetes

Bogyóka méretei:  Az embrió ülőmagassága (CRL) 22-30 mm. Kb. akkora, mint olajbogyó.

Bogyóka fejlődése:  9 hetes korban az embrió már szokott csuklani. A négykamrás szív szinte teljesen kifejlődött, és átlagosan 167-et ver percenként. A lány magzatokban kialakulnak a petefészkek.:) A végtagokon az ujjak szétválnak. Megjelennek a térdizületek. Lábmozgás látható és ijedtségreflex figyelhető meg. 9 és fél hetes korban már jól látható a szem, és a szemhéjak gyors növekedésnek indulnak.

Vasárnap elmegy Bogyóka a szüleivel egy hét szabira :) Irány az Ausztrál óceánpart és a shopping :)
Remélem jól kipihenik magukat, mert vár rájuk egy költözködés, ház felújítás, aztán ahogy azzal végeznek jön is Bogyóka teljes valójában, és teljes hanganyaggal :))))))