Mami és Bogyóka meséi: A videó... vannak mosolyok, grimaszok és rugkapálás :)

csütörtök, december 13, 2012

A videó... vannak mosolyok, grimaszok és rugkapálás :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

IDÉZETEK

Megszelídül az ember, ha gyereke születik. Rájössz, hogy nem halhatsz meg. Élned kell a miatt a kicsi valami miatt, amit létrehoztál. Ugyanakkor semmi nem döbbe
nt rá jobban a halandóságodra, mint az, ha gyereked születik. A jövőt ő jelenti, nem te. És megérted - ilyenkor érted meg igazán -, hogy az életed véges. Az élet túszul ejtett. Nem halhatsz meg, ugyanakkor tudod, hogy meg fogsz halni. Mindig azt gondoltam. az ember a saját anyjától tanulja meg, hogyan kell anyának lenni. De nem igaz. A gyerekedtől. A gyerekedtől tanulod meg, hogyan legyél anya. Anya csak Nő lehet. Ez az ő kiváltsága. Az ő hivatása. A legszebb és legnehezebb. A legnehezebb, hiszen olyan hivatás, amely sosem ad szabadságot, soha nem enged pihenőt, állandó figyelmet, szeretetet, odaadást kér, vár, követel. Ám mégis szép. Mert csak ő ismeri a titkot. Az anyai szív titkát. Hogy miként válik egy új élet önálló emberré. Nincs még egy olyan kötelék, mint amely egy anyát köt össze a gyermekével. Semmi nem tudja hangosabban megénekeltetni a szívedet, vagy megremegtetni a térdedet.

"Ne várjuk el, ne kényszerítsük ki a fölmentést, a megbocsátást a gyerekeinktől! Kimondhatjuk, hogy fiam, most látom csak, mit tettem, lányom, most már de másképp tenném! De ne mondjuk azt, hogy ugye meg tudsz bocsátani anyádnak, aki szeretett téged! Végre itt a nagy pillanat, hogy szabadon megengedjük, hogy megbocsásson, vagy ne bocsásson meg nekünk. Hogy fölmentsen bennünket, vagy ne mentsen föl. A legtöbb ember egyébként, ha kap néhány hiteles mondatot a szüleitől, megbocsát. Ez a tapasztalatom. Ezer és tízezer vétekre lehet feloldozást nyerni egy hiteles, tényleg megdolgozott szülői kiállással, a sérelmek elismerésével. De ne követeljük a gyerekeinktől, hogy bocsássanak meg! Bízzuk rájuk, hogy megteszik, vagy sem. Ha erőltetjük, mert megrémültünk, bűntudatunk van, félünk vagy szégyenkezünk, újabb terhet rakunk rájuk, hogy általuk fölmentést kapjunk. Rendezzük ezt el magunkkal, a gyerekeket meg hagyjuk szabadon!"

"A gyerekeket be lehet tanítani, hogy jól viselkedjenek, de ha a tanításhoz nem társul a szülő személyes példája az olyan, mint a hajfestés: befestheted a fekete hajat szőkére, de ha lenő, kiderül az igazság. A gyerek is, ha nem lát jó példát, egyszer csak ellenszegül az idomításnak."

"Akiben zűrzavar van - zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van - rendet teremt maga körül."Popper Péter

"Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani."

(George Bernard Shaw)

"Te valóban nem kérted az életet tőlem, ez így igaz. Tehát nékem kell hálásabbnak lennem nálad, azért, hogy itt vagy."

"Azok a szülők, akik nem hajlandók gyermekeikkel együtt fejlődni, változni és szenvedni, a szenilitást választják - akár tisztában vannak ezzel, akár nem. S mind gyermekeik, mind a világ messze maga mögött hagyja őket. A gyerekektől lehet tanulni, s aki megragadja ezt az alkalmat, biztosítja magának az értelmes öregséget. Sajnos, a legtöbb ember nem ragadja meg az alkalmat."

(Morgan Scott Peck)

"Minden kisgyerek okos, a legtöbb ember ostoba. Ezt teszi a nevelés."

(Móra Ferenc)

Aki vagyok

Minden könyv elején köszönetet szoktak mondani. Nekem elsőnek az az ember jut eszembe akinek köszönhetem, hogy ezt a blogot létrehozhattam Ő a nagyobbik lányom Korall.

Lakatosné Máthay Helga a nevem. 1973 Február 11.-én születtem Móron, amúgy Székesfehérváron lakott a család, csak akkor még Móron jobb volt a felszereltsége a kórháznak, így mielőtt hajnali fél 5 körül kibújtam lezötyögtünk Mórra egy Trabanttal :)
1987 nyarán megismertem a férjem. Fiatalok voltunk nagyon, és nagyon szerelmesek. 1991 Október 5.-én férjemmé tettem. 1992 Július 9.-én megszületett első lányunk Korall. 1994 Július 2.-án a kisebbik lányunk Eszter. Székesfehérváron éltünk, aztán építkeztünk egy közeli kis faluban. Ott éltünk 9 évig.
Most Új-Zélandon élünk már 4 éve.
40 éves leszek Februárban, és elkezdhetem írni azt a mesét amit az élet adott :)

Jó reggelt kívánok magamnak és mindazoknak, akiket szeretek, és akikkel ma csak találkozni fogok. Odavezetek egy fénysugarat a lábujjaimhoz, végigvezetem az egész testemen, és mosolyog minden pici sejtem, örül a mai napnak. Ma valami jó történik!