Már tegnap meg akartam írni, de a délután hosszúra nyúlt és már nem volt energia a tarsolyban.
Tegnap délelőtt voltam hivatalos a szám szerinti harmadik randira Bogyókával. Időben indultunk, de aztán a szokásos mindenféle miatt késésben voltunk már menet közben. Nem konvojban mentünk, mint eredetileg megbeszéltük, hanem Én és az Eszti előre suhantunk. El is tévedtünk. :))) Egy kanyarral előbb fordultam be, és ami addig előny volt pillanatok alatt hátrány lett. Az eredeti időpontnál kb. 10 percet csúsztunk be, de mint utólag kiderült teljesen feleslegesen aggódtam, mert még így is vártunk 20 percet. Írnom kéne egyszer az itteni idő fogalmáról, vagyis arról, hogy mennyire szarik rá mindenki.
Már a helyszínen tartózkodtak a többi meghívottak. Kory, mert ugye Ő fontos volt ez ügyben, a Tomi, és a Tomi szülők. Így szépen hatosban leptük meg a rutinos ultrahangos bácsit, akit Paul-nak hívnak, és eddig igen ügyesnek bizonyult.
Betódultunk a szobába, szerencsére két monitor volt, így mindenki láthatta a történteket. A vizsgálatot dvd-re vették, ahogy megvan a másolat azonnal közszemlére bocsájtom. Nagyon nagy élmény volt megint látni Őt. Kory hullámvasutazott a hasával, hogy fent legyen. Ettől viszont úgy megjött a kedve, hogy le sem bírt állni, egy folytában mocorgott. Egy idő után viszont teljesen elment a kedve a magamutogatástól, hátat fordított és ezzel egy időben befejezettnek tekintette a randit. Amikor megmondták, hogy kisfiú mindenki húúúú-zott egyet. Ez jó húúúú-zás volt, habár Tomi anyuka kislányt szeretett volna, és Eszti is arra hajlott. Nekem édes mindegy volt, csak legyen már meg. Még várni kell 20 hetet. Ez elég sok időnek tűnik, nem tudom kibírom-e addig…… ja, hogy muszáj lesz? ? ? :)
Pár képet beteszek most, igaz ezek nem lettek annyira jók. Még hátra van 28 hetesen a 4D, ami sokkal élet hűbb lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése